Az elmúlt egy hét alatt 4 ismerősömről derült ki (számomra) hogy babát vár.
Köztük ketten az első kisbabájukat várják,kettőnél pedig a kistesó döntött úgy hogy érkeznie kell. :)
Mindegyiküknek örülök. Tiszta szívből. :)
Furcsa,de nem éreztem egyiküknél sem azt hogy "a fene egye meg nekem miért nem és nekik miért?" - hanem örültem nekik és erőd ad,hogy ha nekik sikerült akkor nekem is fog.
És talán az is segített hogy tudom,érzem hogy jó úton haladok/haladunk. :)
Ebben a ciklusban nem szedtem semmi stimuláló gyógyszert,csak a Merckformint és a szokásos vitaminokat. Jaaa és elkezdtem a D-vitamint mert a Da Vinciben vett vérvétel alapján alacsonyabb az értékem és javaslatban azt írták hogy szedjem.
Ezt az email-t kaptam a Doktornőtől
"TSH szép, anti-TPO negatív" - majd rá egy hétre megküldte otthonra a levelet is.
Amiben benne volt a D-vitamin eredményem is. A férjem nagybátyja hozza ki a hétvégén. Nagyon kíváncsi vagyok a pontos értékekre.
A stimulációs hónapjaimban 35napos ciklusok álltak be...17-21.nap közötti ovulációval ami figyelve is volt és repesztőt is kaptam.
Ebben a hónapban ahogy már írtam nem volt stimuláció és mégis úgy néz ki hogy ha nem sikerült a kisbaba akkor a "legrosszabb" esetben is max 36napos ciklust fogok zárni.
Ami nálam már nagy siker és nagy öröm..hiszen 60-70napos ciklusaim voltak akkor amikor ennek az egész "harcnak" nekiálltam (2012.szeptember)
Szóval..szépen lassan haladunk előre és tudom/érzem/remélem hogy a babánk vár a célban. :)
Voltam a nőgyógyászomnál is. Na,nem vizsgálaton csak bevittük neki az otthonról hozott pálinkát...nagyon örült neki. Kérdezte hogy mi újság..gyorsan (két páciens között) elmeséltük neki a Da Vincit,a gyógyszert,a fogyást és hogy szuperül érzem magam. :)
Azt mondta akkor hamarosan terhesgondozásra járok majd hozzá és hogy majd a babám és az én egészségemre iszik a férjemmel abból a pálinkából amit vittünk neki. :) Mondtam neki,hogy remélem nem kell sokáig várni vele. :)
Az IR diéta,mozgás és a gyógyszerszedés nagyon jól megy.. :) Eddig több mint 6 kiló ment le..most jelenleg 50dkg kell mínuszban és elérem az első nagy célom..majd a következő célig (július 12ig) Léna keresztelőjére szeretnék 5 kilótól megszabadulni...és szépen így tovább és tovább és tovább. :)
A gyógyszer nem okozott nagyobb gondot...az elején hasmenésem volt tőle..de mióta megszokta a szervezetem nincs vele nagy gond..és ennek nagyon örülök.
A mozgás pedig megvan a napi 10órás melóval és úgy veszem észre hogy ez elég (jelenleg) a szervezetemnek mert szépen csöpögnek le a kilók. :)
Férjem is nekiállt...figyel mit eszik és hogy mit mikor eszik..már lement neki 3 kiló.. :)
Örülök,hogy elkezdte és hogy megy neki,mert így érzem hogy neki is fontos a jövőnk és az álmaink és látom hogy ezért mindent megtesz.
Én olyan ember vagyok aki szeret az ért előre tervezni...bár a férjem nem szereti ha erről beszélek.
Úgy beszéltük meg hogy egy évet adunk ennek az egész életmódváltásnak és a babának..ha egy éven belül nem sikerül spontán a teherbeesés akkor jövőre ilyenkor megpróbáljuk itt kint az inszemet vagy a lombikot.
Nagyon bízom benne,hogy nem lesz rá szükség...de bevallom ha elkap a csalódottság akkor egy kicsit "megnyugtat" a gondolat hogy van megoldás és valamilyen szinten ebbe kapaszkodom.
Hihetetlen hogy egy ilyen szép dolog mint a teherbeesés mennyi párnak okoz nehézséget és hány és hány pár szenved azért hogy szülők lehessen.
Kívánom hogy mindenkinek sikerüljön aki vágyik rá.
Lemosom
majd a sebeiket, ha elesnek a biciklivel és ültetek velük borsót a
kerítés tövébe. Társasjátékozunk majd velük, karácsonykor pedig tejjel
és sütivel várjuk majd a Télapót a kandalló előtt. Letisztítom majd a
gumicsizmájukat és sütit sütök, ha áthívják a barátaikat. LEGO házat
építek velük, vagy űrhajót. Űrbeli felfedezőkörútra megyünk majd együtt.