2014. október 30., csütörtök

Megrendítő...

Egy blogtársamnál akadtam (akinek oldalát folyamatosan olvasom) erre a posztra és a linkekre.
Azonnal szíven ütött,főleg úgy hogy én is átéltem,igaz én a szerencsések közé tartozom.


http://hvg.hu/kultura/20141029_Mittelholcz_Dora_interju

http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Mittelholcz_Dora_Tundermese_kis_szepseghibaval&id=273258&type=22




Megrendelem ezt a könyvet,mindenképp.

Hisz sorstársamnak tekintem ŐT. ŐT,aki már nincs velünk. :(
Ahogy írtam én a szerencsések közé tartozom,de a mai napig könny szökik a szememben ha mondjuk a TV-ben ezzel kapcsolatos reklám megy.
Én időben mentem orvoshoz és időben (az orvos szerint az utolsó pillanatban) lettem megműtve. Mielőtt még a méhnyakrák maga kialakulhatott volna.
Utána 3 havonta volt szűrésem és ez lett emelve fél évre. És majdnem két éves küzdelem után sikerült a baba... :)

Nagyon fontos évente,sőt talán félévente elmenni rákszűrésre,hisz "az ördög nem alszik".

Vigyázzunk magunkra,hisz mindenkiből CSAK EGY VAN!!!

2014. október 27., hétfő

Újra itthon az otthon után...

2014.október 17-26ig voltunk otthon,nagyon jó volt. :)
Az utazás nagyon hosszú volt,sűrűn megálltunk és akkor volt séta és pisi is. :)
Mozgalmas napok voltak otthon (mint mindig).
Tesóm kislánya egy HERCEGNŐ...szép kis hajas baba és tiszta anyja. Az első találkozáskor puszilgatva és ölelve sírtam,hiszen annyira vártam a találkozást. Anyukám meg a tesóm pedig szintén sírtak. :) Ezek az öröm könnyei voltak. :)

Október 22én megtörtént a 4D-s babamozi Pécsen a Hepinetben.
A hölgy nagyon aranyos volt és amennyire a babóca engedte meg lett nézve mindene. Egészséges,315gr babóca,akinek mindene megvan és szépen fejlődik.
A nemére határozottan azt mondta hogy FIÚ... :D :D Oooohhh yeee...
Még jó,hogy itt kint azt mondták hogy lány.. :D
Mutatta hogy ő mit lát kukinak,de hát nagyon nem tudtuk mi leszűrni.
Jövő héten hétfőn (november 3án) megyünk a második genetikai uh-ra,remélem ott már megmutatja tényleg magát...hisz szeretnénk a nevén szólítani. :)

De az is igaz,hogy nem is az a lényeg hogy fiú vagy lány hanem azt hogy velünk van és egészséges. :)

Otthon nagyon sok jó és szép dolgot kaptunk.
Sok-sok szép ruhát,pólyákat,bébiőrt,popsitörlőket,ágyneműszettet,textil pelenkákat (színes és fehér) Nekem a kórházi csomagba kellő dolgokat. Kb mindent beszereztem. 
Most már csak tényleg nagyon kevés dolog kell. Azokat majd december-január felé beszerezzük.
Babakocsi ügyben is nézelődtünk és azt hiszem megvan az ami mind a kettőnknek (jaa és a pénztárcánknak) is tetszik. :)

Voltam bent a régi munkahelyemen is. Jaaaj nagyon jó volt..beszélgettem egy kicsit a lányokkal és így lassan 3 év után ismét elkönyveltem magamban hogy hiányzik MINDEN ami ott volt. 

Pénteken a férfiak Tejfakasztó bulit tartottak,kicsit megcsúszva de annál nagyobb örömmel. :D Csináltattunk a boldog apukának egy pólót is. 
Rajta van (kb) az első közös képük a kislányával és alatta "Lányos apuka lettem. 2014.10.09."
Hatalmas öröm volt. Mindenki sírt és úgy ölelt át minket a boldog apuka mint még soha.. :) Boldogságos percek..amelyekre visszagondolva is könny szökik a szemembe.

Sajnos nagyon hamar eltelt ez a pár nap. A búcsú pedig nehezebb volt mint valaha. Tesóm zokogott én zokogtam a HERCEGNŐT ölelve. Belefájdult a szívem ha belegondoltam (és most is) hogy 8 hónapig nem fogom látni élőben és mire újra átölelhetem addigra már egy mászóbajnok lesz. :)
De megbeszéltük hogy webkamerán fogunk beszélni,hogy Inez lásson és persze ők is láthassák majd a mi babánkat. Anya is beszerez egy gépet és bekötteti a netet mire a babánk megszületik.
Az az egy vigasztal,hogy márciusban anyukám majd apukám is kijön egy-egy hétre (és persze az anyós is jön).
Mikor a baba meglesz,onnantól gyorsan fognak telni a napok,hiszen kb se nappalom se éjszakám nem lesz. De nem bánom,életem legfontosabb és legboldogabb feladatára készülök és öröm minden perce. :)


Röviden ennyi történt velünk mostanság. 
Újra jönnek a hétköznapok és a készülődés a babóra... :)
Kíváncsian várjuk végül mit takargat a lábai között....



2014. október 12., vasárnap

Mozgalmas napok,de mégis lassan telnek...

Bocsánat,hogy eddig nem jöttem,de mozgalmasak voltak a napok,és mégis lassan teltek.
Október 6-án megjártuk a nőgyógyászt és az endokrin doktornőt.
Babánkkal minden rendben van,szépen fejlődik és a méretek is pont tökéletesek. :)
Értékeim is jók,és hála égnek úgy néz ki nem kell összevarrni a méhszájat,mert minden zárva (18.héten dől el általában),de azt mondta a doki,hogy ő nem is támogatja,mert fertőzésveszély áll fent. Így pihenni kell, és nem emelni (ezeket eddig is tartottam)
Próbált belelesni a lábai közé,és úgy néz ki KISLÁNY lesz.. :D De nem mondta 100%-ra,de azt mondta,hogy biztosabb hogy lány mint az hogy fiú. :)






Endokrin dokinál is minden rendben van,a cukraim jók,itt is meg lettem dicsérve.
Azt mondta hogy a következő találkozásnál a biztonság kedvéért ad már inzulint,amit napi egyszer (este kell adnom magamnak). Bevallom nem bánnám,megnyugtató lenne.

Hivatalosan is engedélyt kaptam mind a két doktortól a hazaútra.
A nőgyógyász a lelkemre kötötte,hogy sűrűbben álljunk meg,mozogjak és sétáljak.
Már nagyon várom,jövő héten pénteken vagy szombaton indulunk haza.. :D :D :D :D

És a másik csodálatos hír,hogy 2014.október 9-én 05:15kor 3290gr-mal és 52cm-el megszületett Laczkó Inez (tesóm gyönyörű kislánya).
Hatalmas boldogság az egész családnak. Szüleim első unokája. :)
Már nagyon várom a találkozást.
:)

Én úgy gondolom,hogy nagyon jól viselem a terhességet,semmi panaszom nincs (hála égnek) és Maszat is egyre aktívabb. Főleg az apukájának. Van hogy egész nap nem mozog,de mikor az apukája beszél hozzá vagy simogatja meg akkor azonnal bulizik a pocakban. :)
Arra is rájöttem hogy a borús,esős időket nem szereti Maszat,akkor egész nap bír aludni. Néha bejelentkezik evés után,hogy "megköszönje" az ételt és ennyi. :)
De amit nagyon nem tudok elviselni és amitől szenvedek az a székrekedés. :( Terhesség előtt is nehezen tudtam nagy WC-re menni,a Merckformin lazította a székletem,így azzal sikerült,de mióta letettem,azóta szenvedek. :(
Már patikában is voltunk,kaptam rá csodaszert,ami ideig-óráig segít,de az sem az igazi. Olyan kajákat ettem együtt amiktől másik tuti a WC-re rohantak volna..nálam az se segített. Szóval nem könnyű.. :(
Persze nem panaszkodásnak írom,hiszen életem legnagyobb csodája megy végbe bennem,azzal hogy egy kisbaba fejlődik a méhemben... :)

Következő dátum:  November 3. :)
Bejelentkeztem otthon 4D-s Babamozira.. :) Október 22. 9:00
Remélem megmutatja hogy mi van a lába között és nagyon kíváncsi vagyok az arcára is. :)

Köszönöm,hogy olvastok és köszönöm hogy írtok.
Bízom benne,hogy sok embernek reményt nyújtok ezzel a bloggal,hisz tényleg soha sem szabad feladni.