Kémiai terhesség......

Megtörtént.
Múlt hét szerdán délután hazaérve a munkából pisiltem egyet. A tesztet félre is tettem,gondolván "negatív lesz,miért is lessem". Mikor bementem érte hogy kidobjam,láttam meg a két csíkot. A második csík szépen látható volt. Nem kellett már keresgélni,forgatni,fény felé tartani. Még a férjem is látta.
Leírhatatlanul boldog voltam. :)
Remegtem,felhívtam a sógornőm..a beszélgetés alatt a tesztet szorongattam a kezemben és fel-le sétáltam a lakásban. Nem hittem el.
Sógornőm nagyon örült..."Juuj de jóó,Manócska jön az unokatesód". :)

Majd eljött a csütörtök reggel és a csütörtök délután.
Szintén két csíkos tesztet fogtam a kezemben. Örültem,de féltem...féltem attól hogy az fog történni ami februárban (amiről eddig nem írtam,nem beszéltem itt,csak nagyon kevesen tudják).
Februárban az első sikeres stimulációs hónapban,mikor itthon voltam az ovu után táppénzen. Akkor is sikerült a baba,de sajnos akkor is megállt a beágyazódás.
:(
Először azt hittem,hogy a HCG injekció miatt van második csíkom az ovu utáni 9. napon,de nem attól volt. Férjemnek el sem mertem mondani.
Akkor annyira nem volt erős mint most,most kis a 9. napon teszteltem.

A félelmem valósággá vált...megtörtént újra a kémiai terhesség.
Pénteken negatív lett a teszt. :( Az első..a második..a reggeli..a délutáni...mind,mind negatív. :(
A szívem szakadt meg. :(
Dokimmal beszéltem,azt mondta ennyi idős terhességet uh-n nem látna (kb 5 hét) és menjek  vissza egy hét múlva pénteken (most pénteken) ha addig nem jön meg. De sajnos megjött...vasárnap (ma egy hete) beköszöntött a menstruáció. Soha nem fájt lelkileg ennyire. :(
Szombat este már éreztem a jeleit...nagyon fájt a fejem. Anyukámnak sírtam ki magam..zokogtam.. :(
Neki is elcsuklott a hangja..próbált erőt adni. Azt mondta gondoljak arra hogy milyen messziről indultam és hogy mennyi,de mennyi mindent elértem már és mennyit gyógyultam...és jönni fog a baba is.
Sírtam és most is könnybe lábad a szemem.. :(
Februárban a kezeletlen IR miatti magas inzulinszint miatt ment el a baba. Március 24 óta diétázom és a mozgás is megy. Május 2 óta szedem a gyógyszert.
Ma reggelre elértem a -8kg-ot.
Da Vinciben vett vérvétel eredményeim jók. TSH lement egy év alatt 2,68-ról 1,3-ra. :)
Úgy gondolom nálam már "csak" a magas inzulinszint a baj. Amit remélem szépen lassan leviszek.
Hiszem,hogy a következő baba velem/velünk marad.

Kapaszkodom abba,hogy
- 35 napos ciklusom lett stimuláció nélkül (ami nálam nagyon jó,hisz 60-70napos ciklusaim voltak másfél éve)
- gyógyszer nélkül szépen lett spontán ovulációm,szép tüszőm...és sikerült a baba (csak)...

Bocsánat,hogy eddig nem írtam és nem jöttem,de mondhatni a munkába temetkeztem.
Nagyon sok meló van/volt..a Hotelt megszállták az indiaiak és háááát,nem éppen tiszta emberek..minden nap fél 6tól délután 4ig vagy 5ig melózom. :(
Holnap végre szabad leszek,csak a reggeles melóba kell mennem...így alsssszoooooom egész nap...és arról álmodom és azért imádkozom hogy sikerül újra a baba és velem is marad jövő év tavaszig.

Ui.:
Inofolic por használaton gondolkodom.
Van esetleg valakinek tapasztalata vagy véleménye erről?