Szomorú és fárasztó napok....

Eltűntem,tudom...de az elmúlt időszak nem éppen úgy alakult ahogy azt szerettem volna.
Először azzal kezdődött hogy úgy volt hogy ezen a héten csak két napot kell dolgoznom (szerdán és csütörtökön).
Hétfőn itthon volt a férjem is,így elmentünk vásárolni és Márton napi libát csináltunk..vagyis csináltunk volna,ha délelőtt fél 11kor nem csörren meg a telefonom,hogy menjek be a Hotelbe,amilyen gyorsan csak tudok....na igen,ennyit a szabadnapokról.
Bejelentették,hogy péntekig minden nap kell mennem,DE a hétvégém szabad...szuper..!!!!

Így az egész hét melóval telt,hajnali 5től talpaltam estig...nagyon elfáradtam minden nap.

Közben a lelkileg egyre rosszabbul lettem...nem jön/nem jött...minden reggel sírdogáltam,hogy "nem hiszem el,ma sem jön"....de vajon mi lehet a gond???
A vérzést jelző tüneteim megvoltak és meg is vannak: fejfájás,derékfájás,hasfájás,pattanások...és semmi...semmi nem jön!!! :(

Padlóra kerültem.

Hogy tudok így kisbabát szülni a férjemnek,ha még egy menstruációra sem vagyok képes?? :(

De vajon mi lehet a gond?? - nem értem.
Hormonjaim jók. Terheléseim jók. Átjárhatósági megvolt,mindent rendben találtak. Méhem jó. Kenetem jó.
És most???? Merre tovább???

12 éves voltam mikor először megjött,azóta nem jött meg normálisan. Nem tudom milyen az,hogy 28 napos ciklus...RÉMES... :(
Bezzeg az esküvőm napján megjött,pont 30 napra...hihetetlen...!!!

Ma felkerestem a nőgyógyászom. Nem bírtam tovább. Azt mondta,hogy várjunk még egy hetet.
Így egy kicsit "megnyugodtam",mert ha nagyon nagy gondnak tartaná ezt a dokim,akkor a jövő hétre behívott volna a rendelésére.
Így most (még mindig) várok...mert az egész élet a várakozásról szól..!!