Ennyire közel még soha sem....

...voltunk a kisbabánkhoz mint most...és ezt érezzük is,mert mosoly és nyugalom ült ki az arcunkra.
A kedves,aranyos doktor úr 25mm-es tüszőt és 8mm-es méhnyálkahártyát mért. :)
Ideálisnak nevezte a benti helyzetet. :)
Megkaptam a repesztőmet is és ki lett adva házi feladatnak hogy csütörtök-péntek-szombat annyit legyünk együtt amennyit csak tudunk. :)
Szombaton kell elkezdenem az utrot,3szor egy nap és 2-2-2 adagolásban. Február 20án kell először tesztelnem és ha pozitív akkor telefonálnom kell és menni mert adnak még utrot és felvesznek terhesgondozásba. Ha negatív akkor ismételnem kell a tesztet február 23án..ha akkor lesz pozitív akkor hasonlóan kell cselekednem...ha akkor negatív lesz akkor mehetek vissza melózni,és várhatom a vérzést.

Ki lettem írva három hét táppénzre is. Szóval most itthon vagyok és pihenek és végre lesz időm mindenre.

Azt mondta a doki,hogy ne idegeskedjek,éljem az életem. És a lelkemre kötötte hogy ne legyek szomorú ha ez most nem fog elsőre sikerülni,a lényeg hogy tudjuk hogy mi a jó dózis és hogy reagálok a kezelésre,így hormonálisan is minden rendben van.
Ezek után tényleg már csak az időzítésen múlik a dolog.
Mi megteszünk mindent...innentől az Istenke kezében vagyunk..remélem küld le hozzánk egy kis angyalkát aki bearanyozza az életünk. :)

Nyugodt vagyok és mosolygós. Olyan nyugalom van rajtam,hogy nem is tudom leírni... :)

Köszönöm,hogy velem vagytok és hogy olvastok.
:)